2009. október 6., kedd

"Levegő 4."



"A mi erdőnk." "Szeressétek a fát!"

Szeptember végén kirándultunk a Gerje parton. Sok érdekes élményben volt részünk... Magunkkal vittünk távcsövet, nagyítót , elkísért Csillag, a csoportunk kedves lovacskája is.


Zelk Zoltán
Az erdő

"Az erdő, az nagyon messze lehet,
az erdőben mindig este lehet.
Olyan baglyok szállnak ott a fákra,
tűzből van a szemük, mint a lámpa.
A farkasok is csak azért élnek

az erdőben, mert ők sose félnek!"



Megbeszéltük mit jelent a természet védelmi terület, érzékeltük a levegő tisztaságát. Megfigyeltük a fák, növények magasságát,

a vastagabb fákat többen, a vékonyabbakat kevesebben tudjuk átölelni.


Mohát tapintottunk, kecskét kínáltunk fűvel, nagyítóval nézelődtünk.
Hangya lyukakra, apró bogarakra, alj növényzetre, harmatcseppekre csodálkoztunk rá.



A vízben apró halak úsztak, távcsövünkkel jól láthattuk.


A hídon állva, láttuk a víz szabályozó zsilipet is...

Versenyt futottunk az emlék oszlophoz...

"Fussunk , szaladjunk,
hadd lobogjon a hajunk!"


Kellemesen elfáradtunk.
Csillag apró piros bogyókat talált az egyik fa alatt lehullva, és gyönyörű elsárgult leveleket. Ezeket hazahoztuk a csoportunkban lévő természet sarokba.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése