Babakarácsony...

A mai nap hosszas várakozás és előkészület után megtartottuk a babáknak a karácsonyi ünnepséget:)

Gitta néni elmesélte,honnan is ered a Karácsony ünnepe,mit ünneplünk ekkor,régen hogyan díszítették fel a fenyőfákat...

Karácsonyi Játszóház...

Csütörtökön az egész ovinak egy karácsonyi játszóházat szerveztünk Kati néni (Napocska csoport)vezetésével.

A Kerekerdő csoport gyerkőcei egy Pásztorjátékot adtak elő...

 

Éva néni a Napsugár csoporttal gyönyörű verset varázsolt nekünk...

Sokat énekeltünk,táncoltunk,találós kérdéseket fejtettünk meg...

 

Az óvónénik énekeltek,zenéltek...

Végezetül vendégünk,a polgármester is szólt pár szót a gyerekeknek...

 

Látogatás a templomba...

 

Szerdán az Evangélikus templomba látogattunk el!

 Szakadó hóesésben tettük meg a hosszú utat,délután senkit nem kellett altatni:))

Ági néni a lelkész és Márti néni a kántor nagy szeretettel vártak minket:)

Énekekkel,mesével és egy kis meglepetéssel készültek,a gyerekek nagy örömére!:)

Karácsonyi hangverseny...

Kedden óvodánkba a zeneiskolás gyerekek adtak hangversenyt.

Megismerkedhettünk külömböző hangszereikkel (fuvola,furulya,zongora,trombita).

Csodaszép hangversenyben volt részünk!Köszönjük szépen!!

Mesterségem címere 3. - Cukrász

Decemberben is hívtunk egy vendéget a csoportba:)

Most a cukrász mesterséggel ismerkedhettünk meg "közelebbről".

Timi néni elmesélte,hogy  régen,az ősember idejében hogyan sütöttek.Mikortól is beszélhetünk igazi cukrászokról;mit használtak mikor még nem volt cukor;Miért fehér a cukrászok ruhája?...

Sok hasznos dolgot tudhattunk meg erről az érdekes mesterségről,s többek között közelről is megnézhettünk,kipróbálhattunk néhány fontos segédeszközt,szerszámot:)

A díszítés  is nagyon fontos része a cukrász munkának,megnézhettük,hogy gyümölcsöket hogyan lehet felhasználni,előkészíteni egy-egy sütihez.

A gyerekek süteményes könyveket lapozgattak,nézegettek,s sóvárogtak a finomabbnál  finomabb sütik láttán:DD

A bemutató végén tartottunk egy kis süti kóstolót is:))

 

Luca nap az óvodában...

Egy kis történeti visszatekintés...

Amikor életbe léptették a Gergely-naptárt, Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig a leghosszabb éjszaka, s mint ilyet, gonoszjáró napként tartották számon.

Luca neve a Lux (fény, fényesség, világosság) szóból ered. A legenda szerint Lúcia az ókeresztény időkben élt, fiatal szűzlányként. Édesanyja egyszer nagyon megbetegedett, és együtt mentek segítséget kérni Szent Ágota sírjához. Lúcia ott elaludt, és álmot látott, minek hatására úgy határozott, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, de ennek ellenére sem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni lányát. Mivel Lúcia nem tágított, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén, de az állatok megtorpantak lekötözött teste előtt. Végül megégették, így vértanúvá vált. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját.

Egy másik hagyomány szerint saját maga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok, és a vakok védelmezője.
A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak, kinek külseje csúnya öregasszonyé vagy fehérleples alaké. Szerepe a büntetés és a rontás. Megbünteti azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett. 

A legnevezetesebb népi szokás az un. Luca székének faragása. Ennek a szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, de csak karácsony estéjére volt szabad elkészülnie vele. (Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke.) A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából.

Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ha a széket magával vitte karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatta azt, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. Ám a boszorkányok is meglátták a széken ágaskodót, kit próbáltak elkapni. A menekülőnek az úton hazafelé szüntelenül mákot kellett szórnia, amit a boszorkányoknak kötelességük volt felszedni, s így nem érhették utol. Miután az illető szerencsésen hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.

Igaz,hogy a napja ma van,de az óvodában pénteken tartottuk Luca napi kotyolásunkat.

Sajnos a le/megbetegedések egy kicsit keresztül húzták a számításainkat(nagy szomorúságunkra le kellett mondanunk a "munkadélutánt is:((

Pénteken délelőtt a  tornateremben gyűltünk össze,ahol előadtuk az óvoda 6 csoportjának kis műsorunkat.

Lázas izgalommal kezdtünk bele:)

Mivel a lányoknak dologtiltó nap volt ,a fiúkat kérték meg ,hogy gyújtsanak be a kemencébe...

A legények "lucáznak",jó és rossz kívánságokat mondanak...(attól függően,hogy beengedik e őket,vagy sem)

A lányok,asszonyok borral és Luca pogácsával kínálják őket(amit már előző nap megsütöttek)...

A pogácsába egy szerencse pénz is volt sütve:) Aki megtalálta a következő évben szerencsés lesz!:)

A legények kifaragták a "luca székét" is,és Karácsonykor a templomban meglátták a boszorkányokat...:))

Anya,apa én már ezt is tudom...

Luca napi versek,dalok

Ácsorogjunk, bácsorogjunk,

tetőfával tüzet rakjunk,

sej meg is melegedjünk.

Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,

Szabad-e Lucázni,

Szép eladó lányért szalmát szórni, rázni,

Tyúkot, ludat babonázni,

Luca, Luca, kity- koty, kity-koty.

Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,

Vizük borrá váljon, hosszú kolbász, hurka

Lógjon a padláson,

Házuk népe bajt ne lásson,

Luca, Luca, kity-koty, kity, koty

Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,

Sok csibe, lúd keljen, aludttejes köcsög

Száradjon a kertben,

Vetés, virág megeredjen,

Luca, Luca, kity-koty, kity-koty.

Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,

Maradok, ha mondják, nem kérek én itten

Szalonnát, se sonkát,

Majd meglátom, mit adtok, amit adtok elveszem,

Van tarisznyám, elteszem,

Luca, Luca, kity-koty, kity-koty.

Annyi pénzetek legyen, mint fűszál a réten!

Olyan hosszú kolbászotok legyen, mint az óvoda háza!

Egyiket én rágom, másikat a pajtásom!

Galagonya kettő, nekem is van kettő!

Pörcös pogácsa, füstölt szalonna,

Itt van rakásra, díszlik halomba.

Minden kopasznak jut hajnövesztő,

Minden ravasznak egy nyírfa vessző!

Lányok- lányok, földi boszorkányok,

Föld alatt laknak, békát szopogatnak!

Tűz 7 - 8.

"Ünnepi teríték"-

Terítő készítése dugónyomattal

Jó étvágyat!

Egy újfajta technika, anyagmegmunkálási technikával ismerkedtek a gyerekek.

A foglalkozás előtt babáknak terítettünk ünnepi asztalt.

Majd fehér textilekre - ízlésükre bízva különböző színekkel- dugónyomattal díszítettek.

Megbeszéltük, hogy milyen formák vannak a dugókon (háromszög, négyzet, téglalap, kör ),megnevezték a festékek színeit. Érdekes volt, ahogy a textilre kezdtek festeni, a nedvesedő anyagot a dugó kissé felemelte, ezért óvatosan kellett lefogni közben a terítőt.

Munka közben énekeltük a Luca napi dalokat...

"A  Tűz és Víz kölcsönhatása"

Tapasztalatot szereztünk arról, hogy a tűz felmelegíti a vizet, a víz eloltja a tüzet.

Először megszámláltuk, mennyi porcelán tál van. Nagyságbeli viszonyításokat tettünk, melyik a kisebb, nagyobb, ugyanolyan méretű. Melyikből van több, a kisebb vagy nagyobb tálból? Melyiknek van párja? Egymás mellé helyeztük. Mindkét kisebb edényt háromnegyedig töltöttem hideg vízzel, itt Pepő irányította a pontosságot. Megállapította, hogy a víz magasságából látjuk, hogy ugyanannyi víz van bennük. A legnagyobb tálat üresen hagytuk. Felhúzott ruhaujjal mindenki belepancsolhatott a vízbe, megállapítottuk, hogy hideg.

Ezután felöltöztünk és kimentünk a tűzrakó helyhez. A bográcsba áttöltöttem a hideg vizet, majd az állványra helyeztem. Felidéztük a tűzgyújtás helyes szabályait, majd alágyújtottam a farakásnak. Kevés gyereknek van otthon bográcsa, így nem is igazán tudták mire való, hogy lehet benne főzni.

Figyeltük a tűz lobogását, majd a felszálló gőzt. Megbeszéltük, hogy azért látjuk a gőzölgést, mert a víz melegszik, és a levegő hidegebb, mint a víz gőze.

Ezután locsolókannából a parázsra öntöttem a vizet. A látottakat megbeszéltük. ( Sistergett, gőz keletkezett, füstölt, elaludt a tűz, miért aludt el?)

Fogókesztyűvel amiről megállapították, hogy páros, visszaöntöttem a tálba a forró vizet.

Odabent lázmérő segítségével néztük meg a hőfokot, beszélgettünk mit mutat ? Előbb 40 fokig szaladt a higany, megbeszéltük, hogy a mi testhőmérsékletünknél ez már komoly lázat jelentene. A műanyag poharakkal a harmadik, a legnagyobb üres tálba átmeregették mindkét edényből a vizet. Kezükkel kavarva megtapasztalták, hogy langyos lett. Felidéztük, hogy otthon a mosdók csaptelepei keverik össze a hideg, meleg vizet, ezek keverő csapok. Az óviban langyos víz folyik.

 Megpróbáltuk a nagy tálból csak az egyik kisebbe visszatölteni a vizet, láttuk hogy ez nem lehetséges.

Beszélgetőkörben a FEJSZEKÁSA (orosz népmese) című mesét mondtam el, már két gyertyát gyújtva az adventi koszorún. Ma Mírának jutott, hogy kihúzza a kis fiókot és meglelje az édességet az adventi naptárból.

SZIKRA


Megismerkedtünk egy egyszerű háztartási géppel, a villanyrezsóval. Elmondtam a gyerekeknek, hogy vannak olyan "tűzhelyek", amelyek kis helyen elférnek. Bemutattam a villanyrezsót, az alkotórészeit, hogyan működik. Arra is kitértem, hogy milyen balesetet okozhat, ha nem megfelelően használják, csak felnőtt kezelheti, hogy árammal működik. Megkérdeztem, látott-e valamelyikük ilyen eszközt, de senki sem ismerte. Bekapcsoltam a főzőlapot és minden gyerek kezét fölé tartottam, meleget éreztek. Ezután egy lábasban hideg vizet tettem a rezsóra, amíg a víz melegedett, mindenki végigsimította az üveg fedő belső oldalát. Megnézték ujjaikat, látnak-e rajta valamit. Hamarosan forrni kezdett a víz, hallgattuk a hangját, próbálták megnevezni (zubog). Felemeltem a fedőt, ismét végigsimították a gyerekek. Megnézték az ujjaikat és azt látták,hogy nedves lett. Megbeszéltük, hogy ez a vízgőz, láttuk, ahogyan visszacseppennek az üvegfedőről a lábasba.
Miután "babakarácsonyra" készülünk, felhasználtuk a forró vizet a babák fürdetéséhez. Összekevertük a kádban lévő hideg vízzel, így langyos vizet kaptunk. A babákat ünneplőbe öltöztettük, majd becsomagoltuk az ajándékaikat (a már előzőleg festett textil terítőket).

"AZ EMBER ÉS A TŰZ"


Könyvet nézegettünk az ősemberek életéről. Szép illusztrációk segítettek bemutatni, hogyan ismerte meg az ember a tüzet, (először félt tőle, később megszelídítette, használta.)

TŰZ  8.


"TŰZÖN SÜLT KENYÉR"- BETLEHEM  KÉSZÍTÉSE KENYÉRBŐL ÉS GYURMÁBÓL


Beszélgettünk karácsonyi történetekről, Jézus születéséről, képeskönyvet nézegettünk. Felidéztük a templomban látott élményeinket.
Ezek után mi is elkészítettük a csoportunk kis betlehemét. Félbevágtam egy kenyeret, melynek kiszedtük a belsejét, aztán elkészítettük a "Szent család tagjait, a három királyt, a bárányokat gyurmából és szegfűszeggel díszítve. Nagy örömünkre a közös óvodai karácsonyi ünnepünkön is díszíthettük vele az ünnepi asztalt.